Világosság és sötétség
Jézus mondja: "Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága. ..Jn 8,12
Jézus a világ világossága, s fénye ma mégis alig látható a világban. A világot elborította a sötétség. A világosság erősebb a sötétségnél és legyőzi azt, de vannak esetek, mikor a hegyen épült várost elrejtik, vagy a meggyújtott gyertyákkal teli gyertyatartót véka alá rejtik- ahogyan Jézus mondta.
Van olyan, hogy a sötétség befedi a világosságot. Például akkor, mikor a hazugság az igazságot befedi és nem hagyja érvényre jutni.
De ez az egyes emberi életekben is fellelhető. Van olyan, amikor a bennünk lakó Jézus világosságát befedi a mi lelkünknek sötétsége.
Oly sokszor a bennünk lakó Szentlélek örömét befedi a mi szomorúságunk. …
Oly sokszor a bennünk lévő hatalmas Isteni szeretetet befedi a mi emberi önzésünk…
Oly sokszor a jézusi türelmet befedi a mi emberi türelmetlenségünk…
A leggyengédebb krisztusi szeretetet pedig oly gyakran befedi a mi emberi durvaságunk…..
A krisztusi jó akaratot befedi az emberi rosszindulat……………….
Mikor viselkedésünkben, szavainkban , gondolatainkban a világhoz igazodunk és nem Jézushoz, akkor is befedtünk a bennünk lakó világosságot.
Ilyenkor a világ világossága hiába lakik bennünk, ez nem látható rajtunk, a világ a mi emberi sötétségünket látja csak.
Pedig Jézus nem csak magáról, hanem rólunk is ugyanazt mondja:
Ti vagytok a világ világossága. A hegyen épült várost nem lehet elrejteni. 15S ha világot gyújtanának, nem rejtik a véka alá, hanem a tartóra teszik, hogy mindenkinek világítson a házban. 16Ugyanígy a ti világosságotok is világítson az embereknek, hogy jótetteiteket látva dicsőítsék mennyei Atyátokat!
Ő a világ világossága és mi is a világ világossága vagyunk,
az által, hogy ő bennünk lakik , és mi engedjünk, hogy ez a világ felé
kiáradhasson.
Pünkösd és az utána töltött napok egy olyan időszak, mikor utat engedhetünk a bennünk lakó világosság számára, hogy űzze el emberi sötétségünket.
Kiapadhatatlan az a forrás, mely bennünk lakik, melyet minden alkalommal magunkhoz veszünk a szentáldozás alkalmával. Isten azt várja tőlünk, hogy ragyogó, Isten világosságát tükröző életek legyünk.
Induljunk el ezen az úton:
Jézusom add, hogy az én szomorúságom soha ne álljon útjába a bennem lakó Szentlélek örömének!
Add, hogy az én emberi önzésem soha ne álljon útjába a te szereteted csodálatos megnyilvánulásának.
Add, hogy az én türelmetlenségem soha ne álljon útjába a te isteni türelmednek és alázatodnak!
Add, hogy az én emberi durvaságom soha ne álljon útjába a te gyengéd isteni szeretetednek!
Add, hogy a bennem lakó emberi rosszindulat soha ne álljon útjába annak a jó szándéknak, mely Jelenlétedből fakad!
Add Uram, hogy a te világosságodat meglássák rajtam az emberek!
És még egy dolog, az imádságban rejlő kegyelemről:
Mikor imádságunk őszinte, összeszedett és szívből jön, az megnyitja az ég csatornáit. Imáink az égbe szállnak, és válaszként az isteni kegyelem a világba árad rajtunk keresztül. Az Isteni világosságnak-melyet semmi sem tud megállítani-ezen a módon is terjesztői lehetünk….
Éljünk ezzel a lehetőséggel is!