Úton a beteljesülés felé
Mint mikor a kiaszott föld bőséges esőt kap, olyan, amikor reád tekintek Uram. Megöntözöd lelkem kiszáradt kertjét. Te adsz életet nekem. Hatalmas Isten, nem hagyod, hogy életem elvesszen, kegyelmed mindig újból rám talál. Nélküled semmi vagyok, te belőled élek. Dicsérem hűségedet, amivel engem, hűtlent magadtól soha el nem taszítasz. Örökké szeretsz. Soha nem mondasz le rólam. Teéretted megyek tovább Uram. Bár az előttem lévő út bizonytalan és nehéz, de tudom, hogy minden lépésemnél te fogsz megtartani engem. Te segítesz át engem a mából a holnapba. Nem céltalanul bolyongok. Utam célja Te vagy magad. Téged kívánlak elérni, hozzád szeretnék megérkezni.
Szent és hatalmas Király! Nélküled az élet egy reménytelen úttalan sötétég. Te vagy a fényesség, mely reményt ad, hogy van értelme tovább menni, mert utam végén tehozzád fogok megérkezni. Ó Uram, életem míly méltatlan tehozzád, te mégis magadhoz emelsz. Mennyei dicsőséget kínálsz számomra. Ki vagyok én, hogy ilyen ajándékban részesítesz?
Uram, kísértések, sötétség és emberi gyengeségem vesz körül. Néha már-már úgy érzem elveszejtenek , nincs erőm megküzdeni velük. De te mindig kinyújtod karod felém, és azt mondod, jöjj tovább ,ne félj én melletted vagyok és megsegítelek.
Uram, ha téged nem ismernélek, egy reggel sem lenne értelme felkelnem. Hiábavaló, mulandó földi dolgok körül forogni mi hasznom lenne? Te érted teszem ezt meg, mert hozzád csak e földi hiábavalóságon keresztül visz az út.
Uram, bár az én szeretetem semmi a tiedhez képest, de azzal a szeretettel, mellyel engem megajándékoztál szeretnélek követni téged. Ahová te mégy, én is oda akarok menni. Nem akarom az én saját könnyű útjaimat járni, mert azok nem tehozzád vezetnek. Felveszem a keresztemet és így kívánlak követni téged. Mert csak így érkezhetem meg hozzád. Szeretném megízlelni a kereszthordozás édességét!
A te szemeddel szeretnék látni mindent! Ments meg a világias szemlélettől! Szeretném felismerni mindazt a mérhetetlen kincset, melyet számomra már itt a földön elkészítettél. Ugyanakkor, a hiábavalóságokat is engedd meglátnom, melyeket hasztalan szorongatok, s melyek megakadályoznak abban, hogy a te igazi kincseidre rátaláljak.
Uram, köszönöm azt a szelíd szeretetet, mellyel nap, mint nap körül veszel engem. Semmire nem kényszerítesz. De ha szeretetedben elmerülök, rabja leszek, mint egy szenvedélybeteg, mindig többet és többet akarok belőle. A legcsodálatosabb szenvedély ez, mikor az ember nélküled már nem tud élni.
Egy cél lebegjen csak előttem: elérni téged, bármi áron. Nincs szívemnek más vágya. Légy erőm Uram, míg tiéd nem leszek teljesen! Ámen!