Szükséges újjonan születnünk

"Volt a farizeusok közt egy Nikodémus nevű ember, a zsidók egyik főembere. 2Éjszaka elment Jézushoz, és így szólt hozzá: »Rabbi, tudjuk, hogy Istentől jött tanító vagy, mert senki nem tudja ezeket a csodajeleket véghezvinni, amelyeket te cselekszel, hacsak nincs vele az Isten.« 3Jézus azt felelte neki: »Bizony, bizony mondom neked: ha valaki felülről nem születik, nem láthatja meg Isten országát.« 4Nikodémus megkérdezte: »Hogyan születhet meg az ember, ha már vén? Csak nem mehet be ismét anyja méhébe, hogy megszülessék?« 5Jézus azt válaszolta: »Bizony, bizony mondom neked: ha valaki nem születik vízből és Szentlélekből, nem mehet be Isten országába. 6Ami a testből született, az test, és ami a Lélekből született, az lélek. 7Ne csodálkozz, hogy azt mondtam neked: szükséges felülről megszületnetek. 8A szél ott fúj, ahol akar. Hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hová megy. Így van mindaz, aki a Lélektől született.« 9Nikodémus megkérdezte: »De miképpen történhet meg mindez?« 10Jézus azt felelte neki: »Te Izrael tanítója vagy, és nem tudod ezeket? 11Bizony, bizony mondom neked, hogy amit tudunk, azt mondjuk el, és amit láttunk, arról tanúskodunk, de a mi tanúságunkat nem fogadjátok el. 12Ha földi dolgokról szóltam nektek és nem hiszitek, hogyan fogjátok majd elhinni, ha a mennyei dolgokról beszélek nektek? 13Senki sem ment föl a mennybe, csak az, aki a mennyből jött le: az Emberfia. 14Ahogyan Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy kell majd az Emberfiának is fölemeltetnie, 15hogy mindannak, aki hisz, örök élete legyen őbenne. 16Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen. «János 3, 1-16

Fontos igazságot közöl Jézus itt Nikodémusnak. Izrael tanítója nem értette miről beszél a Mester: »Hogyan születhet meg az ember, ha már vén? Csak nem mehet be ismét anyja méhébe, hogy megszülessék?« Az emberi értelem legfőbb problémája az, hogy földi módon gondolkodunk a legtöbb dologról, s nem értjük annak szavát, aki a Menyből szállott alá. Ez az evangéliumi rész a mi üdvösségünk feltételéről szól. Nem mehetünk tovább úgy, hogy nem értettük meg.

Jézus azt mondja: "ha valaki felülről nem születik, nem láthatja meg Isten országát." «Aztán így folytatja: " ha valaki nem születik vízből és Szentlélekből, nem mehet be Isten országába. 6Ami a testből született, az test, és ami a Lélekből született, az lélek. 7Ne csodálkozz, hogy azt mondtam neked: szükséges felülről megszületnetek." Ahhoz tehát, hogy az Isten országába bemehessünk, felülről, lélekből kell születnünk. Ugyanerről beszél János apostol, evangéliumának első részében is: 10A világba jött, a világban volt, általa lett a világ, mégsem ismerte föl a világ. 11A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be. 12Ám akik befogadták, azoknak hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek. Azoknak, akik hisznek nevében, 13akik nem a vérnek vagy a testnek a vágyából s nem is a férfi akaratából, hanem Istentől születtek. János 1, 10-13. A mennyek országába tehát csak az juthat be, aki nemcsak a vér és a test vágyából fizikálisan, hanem Isten hatalmából Lélektől is újjászületett.

Hogyan lehet Istentől újjászületni? Valahogyan úgy kell elképzelnünk mindezt, mint a testi fogantatásunkat. A férfi akaratának enged a nő, s a két fél egyesüléséből, létrejön egy új élt. Isten ugyanígy akar a mi lelkünkkel egyesülni, hogy abból is egy új élet, egy élő lélek szülessen. Hasonló ez ahhoz , mint mikor Szűz Mária a Szentlélek mátkája lett, s méhébe fogadta az Isten- embert, Jézust. Igent mondott a Szentléleknek, s méhében megfogant a Megváltó. A mi esetünkben viszont lélek lélekkel való egyesüléséről van szó. Szebben kifejezve a Szentlélek lelkünkbe való befogadásáról.

Itt viszont egy fontos szempontnál meg kell állnunk. A Szentlélek csak abban tud lakozást venni, aki tiszta. A fogantatásától tiszta és bűntelen Szűzanya tejes egészében alkalmas volt arra, hogy a Szentlélekkel eggyé váljon. Ahhoz, hogy a Szentlélektől újjá tudjunk születni, nekünk is először tisztává kell válnunk. A tiszta azt jelenti, bűntelen, az Isten akaratával egyező állapot. Tisztává válni úgy lehet, hogy kivétel nélkül mindet rossznak tartok, amit Isten annak nevez, s az irgalom fürdőjében , azaz a szentgyónásban mindezt oda is adom a megbocsátó Istennek. Nem ragaszkodom régi szennyemhez, hanem a Szűzanyához hasonló tiszta lélek elérésére törekszem. A Szentlélek innentől kezdve tud bennem lakozást venni, s ekkor tud újjá szülni.

Fontos azt is tudnunk, hogy nekünk katolikusoknak minden szentáldozás a Szentlélekkel való újabb egyesülést is jeleni, hiszen az Oltáriszentségben jelen van a teljes Szentháromság. Sokszor mégis úgy viselkedünk, mint a fogamzásgátlót használó nő, nem engedjük, hogy az Oltáriszentségben jelen lévő Krisztusi élet megfoganjon bennünk. Talán azért van ez, mert félünk attól az élettől , melyet Jézus is említ a Nikodémussal folytatott beszélgetésben: "8A szél ott fúj, ahol akar. Hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hová megy. Így van mindaz, aki a Lélektől született.«" Félünk attól, hogy a szél szárnyára fektetett falevelek legyünk. Félünk a jövő bizonytalanságától. Nem merjük odahelyezni életünk az Isten gondviselő kezébe, hogy minden legyen úgy, ahogyan ő akarja, s vigyen a szél arra, amerre éppen fúj. Pedig éppen így helyezte életét a Szűzanya az Isten kezébe, mikor igent mondott Isten azon tervére, hogy a Megváltó Édesanyja legyen. Nem tudta, hogy mennyi veszéllyel és fájdalommal fog ez járni. Nem tudta, hogy egy istállóban kell majd szülnie, nem tudta, hogy Egyiptomba kell majd a kisdeddel menekülnie, nem tudta, hogy a Jézus keresztútja az ő szívét is tőrként járja majd át. Egyszerűen csak azt tudta, hogy Isten akarata jó, és rábízta magát. Ezt jelenti lélektől születni a mi számunkra is. Saját akaratomról és terveimről kész lenni lemondani, s azt mondani Istennek, itt az életem, neked adom,s te majd kezdj vele azt, amit jónak látsz. Mert tudom, hogy a te akaratod és terved sokkal tökéletesebb és bölcsebb az én bármelyik tervemnél.

Talán épp olyanok vagyunk, mint az akaratához feltétlen ragaszkodó kisgyerek, aki semmit nem hajlandó elfogadni a szülőtől, holott a szülő valami olyannal akarja megajándékozni, amit birtokolva ő is sokkal boldogabb lenne. Merjük elhinni, hogy Isten szeret minket annyira, hogy a boldogságunkat akarja, s merjünk ráhagyatkozni arra a Lélekre, amely nem tudjuk, hová visz.

Említi Jézus a víztől való újjászületést is. Ez egyrészt a keresztségünket, az áteredő bűntől való megszabadulásunkat, másrészt pedig az éltünk során elkövetett bűneink szennyétől való megtisztulást jelenti a bűnbánat szentségében.

Víztől születni tehát azt jelenti, hogy bűneimtől elfordulva a lehető legtisztább életre törekszem, Lélektől születni pedig azt jelenti , hogy az életemet, akaratomat, jövőmet annak az Istennek a kezébe teszem, aki engem megtisztított és Szentlelkével eltöltött. Az ilyeneknek van biztos útlevele az Isten örök országába.

S ahogyan a szűzi fogantatás sem magáért volt, hanem a világ megmentéséért, így léphet ki a mi újjászületett lelkünk is a magánszférából a világ megtérését és javát szolgáló szférába. Víztől és Szentlélektől ugyanis nem csak azért születünk, hogy magunkat megmentsük, hanem azért, hogy a körülöttünk élők üdvösségét is szolgáljuk.

Isten kegyelme segítsen minket el erre a szent életre!