Széles út, keskeny út...Kinek a kezében van a döntés?

Életünk során jó és rossz hatások is érnek minket, isteni és gonosz erők is hatnak ránk és formálnak minket folyamatosan. A kérdés az, hogy melyikből engedünk be többet az életünkbe. Istennek minden emberrel van egy terve, tökéletessé szeretne tenni minket. Az isteni tökéletesség azonban csak annyira fog meglátszódni rajtunk, amilyen mértékben alávetettük magunkat Isten akaratának. Isten ugyanis egy ember életébe sem nyúl bele erőszakkal, mert minden embernek szabad akaratot adott. Van tehát egy mindenható Isten, aki bármit megtehet az Égen és Földön, egyedül az emberrel nem tud megtenni mindent, mert neki szabad akaratot ajándékozott. Isten tehát csak azt az embert tudja formálni, aki szabad döntése révén Őt kívánja követni.
Talán sokan nem értik, hogy miért van ennyi gonoszság és szenvedés a világon, ha Isten létezik. A rossz, amely világunkban ma jelen van, nem Istentől származik és nem is ő felelős érte, bár minden az ő tudtával történik. Minden gonoszság, gyűlölet, és szeretetlenség Isten ellenfelétől, a Hazugságok Királyától származik, akinek egyetlen célja, hogy Istent, az ő szeretetét és ajándékait távol tartsa az emberektől. Az emberek nagy része pedig a saját tudatlansága miatt hallgat rá, és így soha nem talál rá a szoros kapura és a keskeny útra. Itt van tehát a világunk, amelynek nagy része szabad akarata révén inkább a láthatókkal kecsegtető gonosznak hisz, mint a láthatatlan Istennek. A láthatók viszont önzést, szeretetlenséget, az anyagiak és az élvezetek hajszolását, irigységet, viszálykodást, haragot, önteltséget, lopást, szenvedélybetegségeket, hazugságot vonnak maguk után. Ez a széles út, mely a Kárhozatba tart. A kárhozat viszont egészen addig nevetség tárgya a széles úton haladóknak, míg meg nem érkeznek a kapujához, mivel a Gonosz azt mondja nekik, semmiben ne higgyenek, csak a láthatókban. Sokan a szívük mélyén érzik, hogy a széles út nem a legjobb választás, de nem tudnak változtatni, mert a gonosz elhiteti velük, hogy a keskeny út csak legenda. És egészen addig legenda is marad számukra, mígnem egy keskeny úton járó ember az életével be nem bizonyítja nekik, hogy mégis létezik a másik út. Az ilyen ember életében látható az Isten szeretete, békéje, alázata, életvitelével pedig láthatóan igazolja, hogy számára nem a pénz és az élvezetek a legfontosabbak, hanem a szeretet, és ugyanolyan fontos számára a másik ember is, mint önmaga. A baj viszont az, hogy kevés a bizonyságtévő élet! A bizonyságtévő száj ugyanis nem mindig elég, mert a materialista szemléletű világ leginkább azt fogja elhinni, amit lát, nem azt, amit mondanak neki. Sokszor azok próbálnak bizonyságot tenni a keskeny úrtól, akik maguk is a széles úton járnak. Azok pedig, akik valóban a keskeny út gyalogosai, szégyellik felmutatni életüket a széles úton járóknak. Kitől tudják meg akkor a valóságot ezek a szerencsétlen megtévesztett és elveszett lelek?

A szoros kapu ma is ott áll. Jézus Krisztus kereszthalálának bűnbocsátó erejébe vetette hit a belépőjegye. A szoros kapu ugyanis azért olyan szoros, hogy csak az mehessen át rajta, akit az Úr Jézus Krisztus minden bűnétől, s minden a világhoz való kötődésétől megtisztított. Ez a vállunkon cipelt rengeteg teher ugyanis nem fér be a szoros kapun. Átmentünk mi már ezen a kapun? Vagy ott állunk tétovázva az ajtajánál régóta? Esetleg ki be lépkedünk rajta, mert még mindig újra és újra ragaszkodunk a régi bűneinkhez, annak ellenére, hogy Jézus már annyiszor megbocsátott nekünk? Vagy még mindig annyira ragaszkodunk a világi dolgainkhoz, bár Jézus egy egészen új életre hívott el? Belépni nekünk kell a szoros kapun, mert szabad akaratunknál fogva Isten soha nem fog átkényszeríteni azon minket. Szabad akaratunknál fogva ellene kell mondanunk a bűnnek, a Gonosznak, és a világ megannyi csábításának, és igent kell mondanunk Istennek. Ez a belépő a keskeny útra és az örök életre. Ott pedig az a Jézus vár minket, aki azzal bizonyította be szeretetét számunkra, hogy Isten Fiaként, bűntelenül adta oda magát a legnagyobb büntetésnek, hogy nekünk, a valódi bűnösöknek soha ne kelljen bűnhődnünk. Van-e ennél nagyobb szeretet?
Ez a Jézus pedig nemcsak a régi bűn terheinket akarja levenni rólunk, hanem meg akar szabadítani minden további, új bűn elkövetésének lehetőségétől, hogy örömmel, boldogan és szeretettel haladjunk a keskeny úton az örök otthonunk felé. A keskeny út nem biztos, hogy könnyebb, sőt néha sokkal nehezebb, mint a széles út, de úti társaink, a Szentháromság, a Szűzanya, az összes szentek és angyalok garantálják nekünk a biztos célhoz érkezést. A döntés tehát a mi kezünkben van, de a keskeny útra rátérni saját erőből nem, csak Isten kegyelméből lehet.