Mosd le Uram bűneimet, s akkor élni fogok!

2022.05.24

Az Isteni irgalom kimeríthetetlen tengere


Vannak testi betegségek, melyekről ma a közmédia már akkor beszél, amikor még meg sem jelentek. Látszólag mindet megtesznek annak érdekében, hogy az emberiséget megmentsék ennek a betegségnek már a csírájától is. S persze a cél, hogy a testet a testi haláltól megmentsük. Ma az emberiség mindet erre tesz fel. Úgy teszünk, mintha örökké itt élnénk ebben a testben a Földön.

De van olyan, hogy nem a test, hanem a lélek a beteg. A lélek betegsége, az Istentől való elszakítottság, az Isten által megszabott természetes rend felborítása, egy szóval a bűn.

Csak kevesen gondolnak arra, hogy a bűn egy olyan betegség, mely halállal végződik. Nem testi, hanem lelki halált okoz. Mégpedig nem csak itt e földön, hanem az örökkévalóság egész idejére. Ma erre szinte egyáltalán nem fordítunk figyelmet. Nem igyekszünk tőle megszabadulni, nem vesszük számba ennek súlyos következményeit. Nem beszél erről nekünk még az Egyház sem, pedig ő hivatott arra, hogy megmondja mi a bűn, s hogy annak következménye az örök halál. S az Egyház feladata lenne az is, hogy beszéljen az evangéliumról, az örömhírről.

A jó hír ( az evangélium) az , hogy a bűn esetében nem egy gyógyíthatatlan betegséggel állunk szemben. Isten irgalmának kimeríthetetlen tengere várja azokat, akik ebből a betegségből szabadulni kívánnak.

De ki vezeti őket el oda?

Az ószövetségi Szentírásban van egy nagyon szép történet a szíriai Naámánról (2 Kir, 5) , aki az akkori kor halálos betegégében, bélpoklosságban ( leprában) szenvedett. Reménytelennek tűnt a helyzet, de egyszer csak Isten küldött egy embert, aki megmondta neki, hová kell mennie, hogy meggyógyuljon. Naámán tudta, hogy beteg, tudta, hogy a betegsége halálos. Hallgatott a próféta szavára, aki azt mondta neki, hogy fürödjön meg hétszer a Jordán vizében. Miután ezt megtette teste megtisztult a leprától. Meggyógyult és megmenekült a haláltól.

Nem véletlen az összefüggés: Keresztelő János ugyanebben a folyóban, a Jordánban keresztelte meg a bűnösöket, s a víz lemosta róluk bűneiknek minden szennyét. Újjászülettek és megmenekültek a lélek örök haláltól.

Az isteni irgalom kimeríthetetlen tengere ugyanezt teszi ma.

Mi szükséges ahhoz, hogy az isteni irgalomnak részesei lehessünk? Először is tudnunk kell mi a lélek halálos betegsége. Hogy csak egyet említsünk, ma soha nem látott számban válnak el egymástól a házaspárok , és lépnek házasságtörő kapcsolatba. Nem mondják el nekik, hogy ezzel a lélek halálát választják. Továbbra is ott ülnek a hívek sorai közt, s egészségesnek gondolják magukat. Aki nem tudja, hogy halálos beteg, miért is fordulna orvoshoz? Manapság mindez egy olyan szólammal el van intézve , hogy az isteni irgalom megment mindenkit.

De hogyan? A szíriai Naámánnak nem kellett-e elmennie, hogy a Jordán vizébe merüljön? S nem megtisztulva jött-e onnan fel?

Az irgalom elnyerése egy óriási változás, egy gyógyulás, mely megváltoztatja az addigi életünket. Fel kell ismernünk hozzá, hogy betegek, bűnösök vagyunk. Fel kell ismernünk, hogy vétettünk Isten törvényei ellen. El kell határoznunk, hogy a bűntől meg akarunk szabadulni, mivel a lélek örök életére vágyunk. Oda kell mennünk és meg kell fürödnünk a minket meggyógyító isteni irgalom tengerében. Ugyanazokon a lépcsőkön kell keresztül mennünk, amelyen a szíriai Naámán és amelyen a keresztelő Jánoshoz forduló bűnösök tették.

Mindez egy csodálatos megújulást hoz az életünkben. Az újjászületés fürdőjében nem elég egyszer alámerülnünk. A keresztség nem elegendő az üdvösségünkhöz. Nem tudni, de talán az Egyház hét szentségét is akarta jelképezni Naámán hétszeri alámerülése a Jordánba.

A bűnbánat szentsége ma oly nagyon alá becsült és oly kevéssé igénybe vett területe keresztény életünknek. Pedig éppen ott történik meg az a nagy csoda, ahol a bűntől beszennyezett emberi lélek találkozik az Isten csodálatos tisztára mosó irgalmával. Nem tudom láttunk-e már kijönni gyóntató fülkéből embert olyan boldogan, mint ahogyan a szíriai Naámán jött ki a Jordán vizéből ? Meggyógyulva, tisztán és megmenekülve a haláltól.

A legnagyobb ajándék, melyet ezen a Földön kaphatunk, az Isten mindeneket tisztára mosó irgalma. S ez az irgalom olyan gazdagon áll rendelkezésünkre, mint egy tenger. Mindenkinek jut benne hely.

Ez a megmenekülésünk útja.

Ez az élet útja.

És azt az utat kell minden ruháját beszennyezett embernek megmutatnunk.