Meghívottak és választottak

 "Jézus ismét példabeszédekben szólt a főpapokhoz és a nép véneihez:
A mennyek országa olyan, mint amikor egy király menyegzőt rendezett a fiának. Elküldte szolgáit, hogy szóljanak a meghívottaknak, jöjjenek a menyegzőre. Ők azonban nem akartak jönni. Erre más szolgákat küldött: "Mondjátok meg a meghívottaknak: Íme, a lakomát elkészítettem. Ökreim és hizlalt állataim leöltem. Minden készen áll, jöjjetek a menyegzőre!" De azok mindezzel mit sem törődve szétszéledtek: az egyik a földjére ment, a másik az üzlete után nézett. A többiek pedig a szolgáknak estek: összeverték, sőt meg is ölték őket. A király nagy haragra lobbant. Elküldte seregeit, és felkoncoltatta a gyilkosokat, városukat pedig felégette. Azután így szólt a szolgákhoz: "A menyegző kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók. Menjetek hát ki az útkereszteződésekre, és akit csak találtok, hívjátok el a menyegzőre!" A szolgák kimentek az utakra és összeszedtek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és jókat egyaránt. A lakodalmas ház megtelt vendégekkel.
Amikor a király bejött, hogy megszemlélje a vendégeket, meglátott köztük egy embert, aki nem volt menyegzős ruhába öltözve. Megszólította: "Barátom, hogy jöhettél be ide, ha nincs menyegzős ruhád?" De az csak hallgatott. Erre a király megparancsolta a szolgáknak: "Kezét-lábát kötözzétek meg, és dobjátok ki a külső sötétségre! Ott sírás lesz és fogcsikorgatás!" Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak! Mt 22, 1-14

Nagyon szép ez a kép: Isten minden embert meghív a menyegzői lakomára, amely odaát az örök életben fog majd megvalósulni, s melyen mindenki részt fog venni, akit az Isten erre méltónak talál. Van egy meghívás. Mindenki számára szól, de van egy feltétel is: a menyegzői ruha. Aki menyegzői ruhát kapott, részt vehet a lakomán, aki ezt elutasította, az nem vehet részt a lakomán . Először azokhoz küldi Isten a szolgáit, akik úgymond hivatalosak, azaz akik Isten egyházához tartoznak. De sokan közülük nem akarnak eljönni. Isten újra szolgákat küld, de őket még durvábban elutasítják, néhányat közülük meg is ölnek.

Végül azok vesznek részt a király lakomáján, akik eredetileg nem is voltak hivatalosak, akiknek eredetileg semmi közük nem volt Istenhez és az ő Egyházához. Ha alaposabban megnézzük mai világunkat, valami ehhez hasonló képet vélünk felfedezni benne is.

Nemrégen a következő igemagyarázatot találtam egy sokak által olvasott katolikus kiadványban:

"Mindenki meghívást kap, s aki eljön azt szeretettel fogadják. Nem számít, hogy vannak-e érdemei, vagy hogy tiszta-e a lelkiismerete vagy sem. Csak az számít, hogy mindenki menyegzőre legyen öltözve. A menyegzői öltözet tehát Isten szeretete, amit kiáraszt valamennnyiünkre, és betakarja vele minden bűnünket és gyengeségünket."

Valóban ez lenne a menyegzői öltözet? Isten szeretete, mely befedi a bűneinket? Nincs itt valami nagy félreértés?

Isten szeretete csak befedi a bűnöket? Nem lemossa és megszabadít tőlük? El szabad hinnünk, hogy az a menyegzői öltözet, hogy fehér ruhát húzunk egy szennyes öltözetre, anélkül hogy a szennyest levetnénk?

Nem ugyanezt látjuk-e ma, amikor az úgynevezett befogadó Egyház azt mondja mindenkinek, jöjjetek, ahogy vagytok. Nincs szükség arra, hogy megmosakodjatok. Isten szeretetének fehér ruháját terítjük majd rátok, ami el fog takarni minden szennyet, mely életeteken van.

Be lehet így menni az örök élet menyegzőjére? Be, de félő, hogy az alul lévő szenny átüt a felette lévő tiszta öltözeten, és a házigazda kidob a menyegzőről. Másképpen megfogalmazva, félő, hogy a bűn által ütött, de Isten irgalmával be nem gyógyított sebek átvéreznek és foltot hagynak az új fehér ruhán is.

De akkor milyen a valódi menyegzői ruha? És milyen az a menyegző, amire az eredeti meghívás szól?

Az Isten szeretete, mikor valóban körülvesz valakit, az megszabadul, az meggyógyul a bűn által ejtett sebektől. Levetkezi a régi szennyes ruhát, és új, tiszta ruhát kap a helyébe. 

 Ezt a fajta szeretetet és változást ma sokan nem akarják az Egyházban, ezért annak ellenére, hogy hivatalosak a menyegzőre, vissza utasítják Istennek a tisztaságra való meghívását, visszautasítják a menyegzőt. A világ és a bűn után szaladnak.

A menyegzői lakoma azonban készen áll. Mivel a hivatalosak visszautasították a meghívást, Isten azokat hívja meg, akik tőle távol vannak. Itt nem feltétlenül a szegényekre és hajléktalanokra kell gondolnunk, hanem a lelkileg rongyosan öltözöttekre. Nagyon gazdagon is lehet valaki lelkileg rongyos. A szolgák, akik kimentek az útszélekre, összeszedtek gonoszokat és jókat egyaránt. De ez nem azt jelenti, hogy a gonoszak gonoszként mennek be a lakomára.

A meghívás Isten szeretete, mely megszabadít és megtisztít minden vétektől. A meghívás Jézus Krisztus kereszt áldozatának elfogadása életünk megújítására.

A régi, bűnös világi ruha levetése, és az új tiszta ruha felöltése.

Ha ezt elfogadjuk, akkor mehetünk be a lakomára.

A tisztaság a mag, mely az Isten szeretetének légkörében válik szentséggé. Isten az ő szentjeit várja a lakomájára, s nem azokat, akik a tisztátalanságot próbálják elegyíteni Isten szeretetével.

 Jézus azt mondta: Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak.

Vigyázzunk, nehogy vakságunkban visszautasítsuk Isten mennyei lakomájára szóló meghívásunkat!