Krisztus királysága

                                                 Krisztus királyt ünnepeltük advent előtt egy héttel.

                                                                       Milyen Krisztus királysága?

Az ünnepi prefáció ezt mondja: az Ő országa, igazság és élet, kegyelem és szentség, igazságosság, szeretet és béke.

Ez az, amit Isten már a teremtéskor meg szeretett volna alapítani örökre a Földön. A forgatókönyv, viszont másként alakult. A király ellen fellázadtak, uralmát (még ha csak időlegesen is, de megdöntötték) s a teremtményeket idegen király rabigája alá helyezték. Mindezt a Sátán végezte el, mikor az első emberpárt megkísértette. A bűnbeesés által az emberiség elvesztette az igazságot, az életet, a kegyelmet, a szentséget, az igazságosságot, a szeretetet és békét.

Bár Krisztus királyságának örök hatalmát kereszthalálával és feltámadásával visszaszerezte és végleg legyőzte az ellene fellázadó gonosz hatalmakat, a teremtett világ mégsem élhet e királyság tökételes harmóniájában, mert világunkban ma is ott van a hazugság, a halál, a kegyetlenség, a megszentségtelenítés, az igazságtalanság, a gyűlölet az ellenségeskedés és a háború, és ezeket mind a Krisztus királysága ellen fellázadt gonosz és láthatatlan fejedelemségek, a Sátán és démonai hozzák a világunkba.

Láthatóan és élesen elkülönül egymástól e két világ, e két királyság. Bár a gonosz próbálja a hazugságot igazságnak, a halált életnek, a bűnt erénynek és szentségnek, az igazságtalanságot igazságnak, a győlületet szeretetnek, s az elnyomást béknek feltüntetni, sokakat megtévesztve ezzel, s teljes káoszt teremtve a világban.

De mi a valódi igazság és élet?

Az igazság mindig Isten, Krisztus tiszta szavában keresendő. Oly sok téves értelmezés közt ezt tisztán és érthetően megtaláljuk az ószövetségi és újszövetségi szentírásban. Minden, ami ezzel ellentétes, az hazugság, és a gonosztól származik. Persze vigyáznunk kell, mert a Szentírás értelmezésekor a gonosz hatalmak is ott teremnek, s megpróbálják belőle a saját igazságukat kihozni. Az Ószövetség valóban megtörtént eseményeit-melyre még Jézus és az apostolok is hivatkoznak az Újszövetségben (pl. vízözön, Szodoma és Gommora, átkelés a Vörös tengeren) - szereti az ellenség csupán jelképes, meg nem történt eseményként értelmezni. Jézus világos szentírási szavait és az Egyház tiszta tanítását a házasság felbonthatatlanságáról azzal a csavarral magyarázza félre az ellenség, hogy a házasság elve érvénytelen volt, de minderre csak úgymond utólag jön rá az Egyház és a házaspár.

Az élet az igazsággal mindig szorosan kézen fogva jár. Aki az élő Úr valóságos szavára hallgat az valóban az életben jár, aki viszont a gonosz hazugságainak rabságában él, csak azt hiszi, hogy él, de valójában halott. A gonosz azt hazudja , hogy csak a látható élet számít, és abban kell teljes testi jólétben élnünk, mert azután semmi nincs. A lelki halál állapotában leélt földi életre azt mondja, élet, a testi halálunk utáni örök életre azt mondja halál.

A kegyelem Isten országában, mindig azt jelenti: megbocsátottam bűneidet, eredj el és többé ne vétkezzél.

A gonosz ma olyan kegyelmet hirdet, hogy élj bárhogyan, Isten úgyis megbocsát, mert szeret, és nincs olyan kegyetlen, hogy bárkit a pokolra küldene.

Ha a teremtmény valóban Isten kegyelmével és nem egy ál kegyelemmel találkozik, akkor e találkozást életében a szentség állapota követi. A gonosz által hirdetett kegyelemben viszont az ember megmarad a sötétségben, gyarlóságban, és szennyes ruhájában.

A valódi igazságosság megköveteli, hogy a jó cselekedet jutalmat a rossz cselekedet pedig büntetést kapjon. A gonosz nem szeret a büntetésről beszélni, számára az a legnagyobb rossz , ha valaki a bűnt nevén nevezi. Éppen ezért próbálja Krisztus helyettes áldozatát is félremagyarázni. Szerinte a bűn fogalma jelentéktelen és Jézus sem azért jött, hogy bűneinkért meghaljon, hanem csak úgy szeretetből meglátogatta a világot. Az atya végtelen szeretetét, mely fiát odaáldozza a világ bűneiért a visszájára fordítja, azt mondja az Atya nem szadista, hogy örömét lelné Fia szenvedésében.

Milyen a valódi szeretet és béke,mely Krisztus királyságát jellemzi?

Az Isten általi szeretet személyválogatás nélküli, mindenkinek a javát akarja és mindenkinek ad. Krisztus, mint király, mindent odaad a teremtényeknek és a teremtményekért. Még a saját életét is. Ő soha nem követel semmit, országát nem kényszeríti rá senkire, szelíd szeretetével vonzza magához gyermekeit. Isten országában nincs adó, nincs kamat, semmit nem követelnek vissza. Sőt, azokat ,akik már itt e földön mertek meríteni az isten végtelen gazdagságából, az örök életben még inkább megjutalmazzák.

A gonosz szeretete kimerül abban, hogy ne ítéld el embertársad, és segítsd földi nyomorúságában. De mindemellett a célja az, hogy mindentől megfosszon. Pénzünktől, szabadságunktól, emberi kapcsolatainktól, és legfőképpen a szabad gondolkodástól. Igyekszik minden szálat megszakítani köztünk és az Isten közt, hogy végtelenül szegényen jussunk el életünk utolsó órájába. . Mindezt a szerető gondoskodás leple alatt végzi, s szócsöve nem más, mint a média harsogása.

Ha tehát a valódi szeretetet és békét keressük, akkor merüljünk el imádságban, a Szentírás olvasásában , csendességben, távol e világ hazug harsogásától. Itt rátalálhatunk az ajtó előtt szelíden kopogtató Jézusra, akiben a valódi szeretetet és békét megleljük.

Jézus királysága ellen fellázadt a gonosz, ahogyan ez egyik Hozsánnás énekünkben oly szépen meg van fogalmazva: "Édes igád terhe ellen fellázadt a gonosz szellem, szívek trónját bitorolja. "

A gonosz szellem megveti a Krisztus nevéért vállalt szenvedést, megveti Krisztus törvényeit és mindazokat a nehézségeket, melyeket ezek betartása okozhat. Teljes erkölcsi és testi szabadságot hirdet.

A kérdés az, hogy nekünk ki a királyunk?

Akinek Krisztus, az valóban az életet választotta.

A mi királyunk földi élete sem volt könnyű, s azt mondta ha őt követjük, nekünk sem lesz könnyű itt. De feltámadásának dicsősége bizonyossá tett minket arról, hogy érdemes ezt az utat végigjárni, mert őt követve mi is a boldog feltámadás és örök élet részesei lehetünk.

Krisztus király tisztaságát ,szentségét nem lehet elrejteni a világ előtt. Oly ragyogóan tündöklik, mint a hegyen épített város.

Krisztus mindenkit meghív királyságába.

Erre a meghívásra az ember kétféleképpen válaszolhat

Elutasítlak, és megpróbállak téged eltüntetni, mert nem akarok megváltozni.

Elfogadlak és kérlek, hogy tégy engem magadhoz hasonlóvá!

Adja Isten, hogy minél több ember igennel válaszoljon Krisztus király meghívására!