Jézus és Lázár

2020.04.02

Nemrég Lázár feltámasztásának története volt a vasárnapi evangéliumunk. Kevés alkalommal olvassuk az evangéliumban azt, hogy Jézus megrendül, és sír. Lázár feltámasztásának története az egyike ezeknek. Jézus megrendül és sír Lázár halálakor, de nem azért, amiért az emberek. A körülötte állók közül néhányan megjegyzik, nagyon szerethette Lázárt. Ez önmagában így is volt, de Jézus valószínűleg nem Lázárt siratta, hiszen már napokkal előtte tudta, hogy fel foga támasztani. Jézust, mint embert, de egyben Istent is, sokkal inkább a halál ténye, ami megrendíti, és az emberek fájdalma, amit a szerettük elvesztésekor éreznek. Jézus, a második isteni személy, most, mint ember testközelből szemléli, mi az, ami az áteredő bűn hatására bejött a világba. Az élet Ura szemléli a halált. Megrendül és sír, mert Isten és a szentháromság nem akarta a halált. S aztán elhangzik egy gyönyörű mondat a halált szemlélő Élet Urának ajkáról: »Én vagyok a föltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meg is halt, élni fog, 26és mindaz, aki él és hisz bennem, nem hal meg soha. Hiszed ezt?« Mit jelenthet ez Jézus gondolataival szemlélve? Ti most itt a halált látjátok, a Lázártól való elszakadás fájdalmával van tele a szívetek, de nézzetek rám, én az élet Ura vagyok, aki le fogom győzni a halált. Aki  aki él és hisz én bennem, nem hal meg soha. "Nem hal meg soha" azt a lelki dimenziót jelenti, amely már független a testtől. A léleknek örök élete van, számára a halál csak átlépés egy másik életbe.

Egyik húsvéti énekünk nagyon szépen fejezi ki ugyanazt, amiről itt Jézus beszél: "A halál és élet harcra szállt, meghalván az élet, a halálon úr lett. "Kereszthalála és feltámadása által az élet Ura legyőzi a halált. De mitől teszi ezt függővé? "Aki hisz bennem"- mondja Jézus. Azaz, aki hiszi, hogy Jézus kereszthalála és feltámadása ment meg minket a bűntől és haláltól, az Jézussal együtt legyőzte a bűnt és a halált. De miért beszélünk a bűnről? A halált sosem szemlélhetjük önmagában, mert nagyon szorosan összekapcsolódik a bűnnel, ugyanis a halál a bűn következménye.

Lázár holtteste már negyed napos volt, a holttestnek szaga volt. Emberi szemmel nézve lehetetlen lett volna, hogy valaki innen ép testtel újra életre keljen. Lázár feltámasztása által Jézus nem csak azt mutatta meg, hogy ő Úr élet és halál felett, hanem azt is, hogy ő a teljesen reménytelennek tűnő dolgokat is visszájára tudja fordítani. Ahogyan a testi halálból, úgy a lélek, bűn által sötét koporsóba zárt állapotából is vissza tud hozni, még életünk utolsó napján is. S ez utóbbi talán még sokkal nagyobb dolog, mint a test életre keltése, hiszen Lázár földi testében még néhány évtizedet élhetett talán, de a bűn rabságából kimentett lélek örök életet kap.

Ezért a tucatnyi lelki halotton, akik körülöttünk élnek, sokkal inkább kellene siránkoznunk, mint a test halálán. Egészen biztos, hogy Jézus számára egy kárhozatba hulló lélek sokkal nagyobb fájdalmat jelent, mint a test halála.

Ma nem tesz fel Jézus más kérdést, csak egyet: "Én vagyok az élet és a feltámadás? Hiszed-e ezt? " Ha igen, akkor a halálnak nincs feletted hatalma, s a testi halál csak átmenetileg szakít el azoktól, akiket szeretsz. Amire sokkal inkább kell figyelnünk az a lélek. És a jó hír az, hogy Jézus minket a test és a lélek halálától is megment. A lélek halálától megtérésünkkor menekülünk meg, a test halála felett aratott győzelmünk pedig feltámadásunkkor lesz.

Így váljék örömmé Jézust, az Élet Urát szemlélve minden a halál- és a másoktól való elszakadás miatt érzett félelem, s váljék legfőbb vágyunkká az, hogy Jézus érdemei által lelkünk a halhatatlanság köntösébe öltözzék.