Isten kegyelméből vagyok az, aki vagyok
Három szentírási részt olvashattunk az elmúlt vasárnapon , három olyan emberről, aki felismerte Isten nagyságát, és mellette emberi kicsinységét és gyarlóságát.
Az első Izajás próféta, aki szemtől szemben látta a Seregek Urát: " láttam az Urat, amint magas és kiemelkedő trónuson ült, és ruhájának uszálya betöltötte a templomot. Szeráfok álltak mellette; hat-hat szárnya volt mindegyiknek: kettővel befödték arcukat, kettővel befödték lábukat, és kettővel repültek. Az egyik így kiáltott a másiknak: ,,Szent, szent, szent a Seregek Ura, betölti az egész földet dicsősége!'' Megrendültek a küszöbök alapjai a kiáltó hangjától, és a ház betelt füsttel." Erre felkiált Izajás:" ,Jaj nekem, végem van! Mert tisztátalan ajkú ember vagyok, és tisztátalan ajkú nép között lakom, mégis a Királyt, a Seregek Urát látták szemeim!'"
A második szent Pál apostol:" aki mikor Krisztus feltámadásának szemtanúiról beszél, önmagát így említi: Mindnyájuk után pedig mint félresikerültnek (más fordításokban nyomoréknak vagy elvetéltnek) , megjelent nekem is. Mert én a legkisebb vagyok az apostolok között, arra sem vagyok méltó, hogy apostolnak nevezzenek, mert üldöztem Isten egyházát."
A harmadik szent Péter, a tanítvány , aki Jézus csodáinak láttán így kiált fel: "Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram!''
Mindhárman szembesültek Isten nagyságával, dicsőségével, s mellette meglátták bűnös emberi mivoltuk méltatlanságát Istenhez. Az ember ha ilyenkor őszinte, azt mondja: . Mi közöm lehet nekem az igaz, dicsőséges és hatalmas Istenhez? Hogyan vállalhatnék én Ővele közösséget?
És Isten mindhármuk életében válaszol: az alázattal előtte leborulókat felmagasztalja, és naggyá teszi őket. Fontos, hogy mindhárom esetben az Úr szavára, az Úr rendelése szerint történik mindez. A semmiből és a legkisebbek közül lesznek kiválasztva a legnagyobb feladatokra. Egyikőjük sem önjelölt próféta vagy apostol, mert mindhármat az Úr hívja el e csodálatos munkára.
Izajás nyelve az Úrral való találkozás után a tűzhöz lesz hasonló, és nagy erővel hirdeti az Úr szavát népnek. "Erre odarepült hozzám az egyik szeráf; kezében parázs volt, melyet csípővassal vett el az oltárról. Hozzáérintette a számhoz, és így szólt: ,,Íme, ez megérintette ajkadat, és eltűnt a bűnöd, vétked bocsánatot nyert.'' Majd hallottam az Úr hangját, amint mondotta: ,,Kit küldjek el? Ki megy el nekünk?'' Ekkor azt mondtam: ,,Íme, itt vagyok, engem küldj!''
Pál apostol élete teljes fordulatot vesz, az Úr Jézus erejének, feltámadásának és megváltásának tanúja lesz az egész világ előtt.
A félénk Péter apostol pedig, akit az Úr az emberhalászat szolgálatára hív (ne félj, ezentúl már emberek halásza leszel) , Pünkösdkor valóban emberhalásszá válik: S nemcsak , hogy emberhalász, Krisztus egyházának stabil kősziklája is ő lesz.
E három történet alapján megérthetjük, hogy soha senki a maga erejéből nem válhat apostollá, prófétává, tanítóvá , mert önmagunkban azok a porszemek vagyunk Isten mellett, akik még az ő jelenlétében tartózkodni sem méltók.
Ha viszont ezt felismerjük, és őszintén megalázzuk magunkat Isten előtt, az Úr felemel minket, s az ő erejéből lehetünk azok, akiknek ő minket eltervezett. Az Úr szőlőskertjében soha nem az ismertség, vagy a hírnév számít, hanem az, hogy maradéktalanul elvégezzük azt a munkát, melyet az Úr ránk bízott. Az ismeretlenség homályában elmondott millió őszinte fohász és ima is hatalmas értékkel bír Isten országában.
Ha még nem történt meg életünkben ez a nagy találkozás Istennel, akkor keressük azt, mert Isten mindig készíti az alkalmakat. Szeretne minket is felemelni felismert kicsinységünkből, és az ő láthatatlan országának nagyjaivá tenni.
