Felállni és végigmenni

Életünk kissé hasonló Jézus kálváriai útjához. A talaj melyen haladunk, tele van buktatókkal, s néha nagyon súlyos terhek nyomják a vállunkat, ezért mi is nagyon sokszor elesünk. A gonosz kifejezetten buktatókat tesz elénk, hogy számtalan esésünk után már ne legyen kedvünk tovább menni. Az egyik dolog, amit Jézustól Nagypénteken megtanulhatunk az, hogy bármilyen nehéz, és bármilyen sokszor elesünk is, végig akarunk menni és végig is megyünk. Emberi természetünknél fogva gyengék és reménytelenek vagyunk. Jézus Lelke és ereje az, ami segít mindig újra felállni és végigmenni. Az Isten irgalma az, ami még életünk utolsó eséséből is fel fog emelni.

De számtalan esésünk ellenére tudnunk kell:

Jézus azért hagyta, hogy a Gonosz megostorozza Őt, hogy minket többé ne ostorozhasson. Jézus azért hagyta, hogy a Gonosz tövissel koronázza Őt, hogy minket többé ne sebezhessen meg. Jézus azért vitte a világ összes bűnével megterhelt keresztfát és azért roskadt össze alatta többször, hogy minket a bűn többé ne tudjon földre verni. Jézus azért halt meg a keresztfán, hogy a lélek többé ne lásson halált, hogy örök élete legyen.

Ezt jelenti hinni és ezt jelenti szabadnak lenni.