Fájdalmas Szűzanya a mi Édesanyánk

 A Szűzanya nagypénteken lelkiképpen ugyanazt a fájdalmat élte át, mint Megváltónk, Jézus Krisztus. Jézus a világ megváltója, de a Szűzanya társa volt a szenvedésben.

Jézus és a Szűzanya szíveinek a szenvedésben való összefonódása azt mutatja meg számunkra, hogy milyen az igazi szeretet.

Amikor valakinek a szenvedése nem érdekel minket, a közömbösség a szeretetlenség fokát mutatja meg.

A Szűzanya lélekben teljesen egy az ő Szent Fiának szívével, tehát minden szenvedést, melyet az Úr átélt, azt a Szűzanya is átélte.

A kereszt alatt- miközben a két szív a szenvedésben teljesen összeforr- Jézus az egész emberiséget a Szűzanya anyai oltalma alá helyezi : "Íme a Te fiad.", azaz ahogyan engem szeretsz, mostantól fogva őket is úgy szeresd. A Szűzanya itt válik mindannyiunk számára oly közeli és szerető Édesanyává. S nem túlzás azt mondani, hogy szíve ugyanolyan lánggal ég a szeretettől minden gyermeke iránt, mint ahogyan Szent Fia Jézus Krisztus iránt. Innentől kezdve a Szűzanya minden gyermeke olyan védelemben részesül, mint amikor ő Jézust a méhében hordozta.

Szenvedéseinkben és örömeinkben éppúgy velünk van mindig, amint ahogyan jelen volt Szent Fiával a Kálvária fele való menetelésben.

Soha ne felejtsük el, hogy nagypénteken nemcsak a megváltásunkat kaptuk meg, hanem ugyanezen a napon egy csodálatos Édesanyával is megajándékozott minket az Úr.