Élni ebben a világban, de nem ennek a világnak

Most vasárnapi szentleckénk adja meg a teljes választ arra, mit jelet Jézust követni keresztényként a mai világban. "Azt mondom, testvérek: Az idő rövid! Ezért, akinek van felesége, éljen úgy, mintha nem volna, aki sír, mintha nem sírna, aki örül, mintha nem örülne, aki vásárol, mintha meg sem tartaná, s aki felhasználja a világ dolgait, mintha nem élne velük, mert ez a világ elmúlik. " 1Kor 7,29-31

Pál apostol arra tanít minket, hogy ne a láthatókra építsük életünket, mert ez a világ elmúlik, s az idő melyet itt töltünk, rövid. Elhagyni tehát a világot nem csupán azt jelentheti- s a legtöbb Krisztus követő esetében főleg nem is ezt jelenti- hogy mindet a hátam mögött hagyok és beállok szerzetesnek, hanem azt, hogy cselekedeteimben, gondolkodásomban nem a világhoz, nem a múlandóhoz kötöm magam, hanem a reám váró mennyei dicsőséghez. Élj úgy, mintha semmid nem volna, egyedül Jézus Krisztus, a te üdvösséged! Ez egyben azt is jelenti, hogy bármikor könnyen le tudok mondani bármilyen látható , múlandó dologról, de a Jézushoz való kapcsolatom olyan, melyhez mindenkor erősen, kitartóan, és feltétlenül ragaszkodom.  Ha valóban így élünk ,ugyanolyan Jézus követők leszünk, mint az első apostolok, akik otthagyták halászhálóikat, és követték az Úr Jézust. Nem kötődni a láthatókhoz, mely folyamatosan a szemünk előtt van és csábít minket, nagy kihívás a keresztény ember számára. Meg kell tanulnunk a Lélekre hallgatni, és Lélek szerint élni. gondolkodni, cselekedni. Meg kell tanulnunk mindent krisztusi módon , annak valós értéke  szerint megítélni. Meg kell tanulnunk az embereket sokkal jobban szeretnünk , mint a tárgyakat, mert a tárgyakból semmit, de a szeretetből mindent magunkkal viszünk az örök életbe.

Mindehhez egy halló és folyamatosan emlékező szívre, a Szentlélek bölcsességére van szükségünk. Kérjük Urunkat, hogy ajándékozzon meg vele minket!