Akik várnak Jézusra

Adventi ige liturgikus naptárunk egyik szentleckei részéből származik a következő részlet: "Így azonban az idők végén egyszer s mindenkorra megjelent, hogy áldozatával eltörölje a bűnt. 27Amint az ember számára az a rendelkezés, hogy egyszer haljon meg, és utána ítéletben legyen része, 28úgy Krisztus is egyszer áldozta fel magát, hogy sokak bűnét elvegye. Másodszor nem a bűn miatt jelenik meg, hanem azok üdvözítéséért, akik rá várnak."

Sok lényeges dolgot összefoglal ez számunkra az emberről, az ember természetéről, Jézus Krisztus első és második eljövetelének céljáról és értelméről. Egyetlen részt szeretnék kiragadni belőle:" akik rá várnak. " Advent erről szól. Várunk Jézusra. De életünk folyása is egy advent, mert még ha nem is vagyunk tisztában vele, egész életünkben a Jézussal való találkozásra készülünk.

Sokan biztosan tudják, hogy Jézussal találkozni fognak. Vannak akik sejtik, de nem biztosak benne. Vannak akik tagadják, hogy a földi élet után bármilyen Jézusi találkozás lenne.

Attól függetlenül, hogy mi mit hiszünk és mit vallunk, ez a találkozás be fog következni. A halál néha olyan, mint egy kirándulóbusz, mely megáll a házunk előtt, és azonnal be kell szállnunk, attól függetlenül, hogy készültünk-e erre az utazásra vagy sem. Lehet, hogy koszosan, rendezetlenül, és mindent nélkülözve kell elindulnunk erre a nagy utazásra. Sokszor nagy félelem keríti ilyenkor hatalmába az embert, mert mikor már a busz megáll, mindenki tudja, hogy hová megy és kivel fog találkozni. Nagy szégyen, ha ilyenkor készületlenül talál minket az elköltözés napja. 

Életünk nagy kirándulásaira, egy külföldi nyaralásra sok hétig készülünk. Minden szükséges dolgot bekészítünk a bőröndünkbe, hogy semmit ne nélkülözzünk. Mikor azt utazás napja eljön nyugodtan indulnunk útnak, mert mindenre fel vagyunk készülve.

Életünk végső utazása ettől nagyságrendekkel fontosabb esemény. És erre oly kevesen vannak felkészülve. Találkozásunk Jézussal vagy halálunk pillanatában vagy Jézus Krisztus második eljövetelekor fog bekövetkezni.

Várunk-e Krisztusra? Várunk-e a vele való találkozásra? Teljesen fel vagyunk-e készülve arra, hogyha házunk előtt váratlanul megáll az örök élet busza, arra nyugodt szívvel felszálljunk?

Vagy félünk ettől az utazástól és halogatjuk a rá való készülődést? Félünk a Krisztussal való találkozástól?

Jézus a Szentírás tanúsága és hitünk szerint két alkalommal jön el e világra. Első alkalommal azért jött el, hogy tanúságot tegyen Isten igazságáról, és hogy megmentse az embert a bűn szolgaságából.

Második eljövetelekor azért jön, hogy üdvözítse azokat, akik rá várnak.

Kik azok akik rá várnak? Kik azok, akik helyesen várnak rá? Akik elmélyültek és megismerték tanítását, akik beismerve hibáikat, bűneiket, elfogadták megváltó és megújító szeretetét. Akik a régi életet és a világ élvezeteihez való vonzódást hátuk mögött hagyták, és akiket az Isten jelenléte sokkal inkább boldogít, mint bármilyen múlandó földi dolog.

Akik az ő igazságát tették magukévá. és akik az ő tanítása szerint élnek, örömmel várnak eljövetelére, hiszen tudják hogy a Jézussal való találkozás után a soha el nem múló, boldog örök életük kezdődik el. Van reménységük e földi életen túl is.

Mikor valaki vendéget vár az otthonát rendbe teszi, kitisztítja, hogy méltóképpen fogadja vendégét. Talán nincs annál kellemetlenebb dolog, mint mikor egy vendég korán érkezik, mikor a készületek még nem fejeződtek be. Szégyen szemre piszkos, rendezetlen lakásban kell fogadni őt. Ilyen Jézus Krisztus várása is, csak ő nem jelzi pontosan érkezésének időpontját. Ezért jobb, ha mindig készen állunk!

Ha mindig készen állunk, akkor várjuk őt helyesen!