A jó és a rossz közti különbség 

Hogy ezt az alapvető kérdést gyökereitől megismerhessük vissza kell mennünk Isten Paradicsomába, ahol Ádám és Éva a bűnbeesés előtt úgy élt, hogy az életében nem létezett a rossz. Isten gyönyörű, gazdag teremtett világa, békesség, boldogság, Isten és ember tökéletes egysége-ennyi létezett. Bűn, betegség, halál nem volt. Nem kellett különbséget tenni a jó és rossz közt, mert csak a jó létezett.

Aztán jött a kísértő, aki a rosszat képviselte, s mivel irigykedett az első emberpárra, az ő életükbe is be akarta hozni a rosszat.

Megkísértette őket: Akarjátok-e tudni, mi a különbség a jó és a rossz közt? Ez tulajdonképpen egy becsapás volt, mert a kérdés valójában azt jelentette: Ti, akik idáig csak a jót ismertétek, meg akarjátok-e tapasztalni életetekben a rosszat?

Az ember befolyásolható és kíváncsi volt: Ezen kívül, amit most ismerek, létezik más is? Sőt, ha eszem a fáról, akkor én is tudni fogom a jó és rossz közti különbséget, mint az Isten? Olyan naggyá válhatok, mint az Isten? Itt az ember elvesztette a teremtmények alázatát, s azzal a gőggel telt el, amit a Gonosz képviselt.

A Gonosz álnoksága által az ember nemcsak megismerte, hanem annak minden átkával magára is vette a jó mellett a rosszat is. Az ember aki idáig csak a jót ismerte, innentől kezdve választhatott a jó és rossz közt.

Bukásának következménye az lett, hogy nem élhetett többé az Istennel bensőséges közösségben, kiűzték a Paradicsomból. Isten ugyanis, aki jó, nem vállalhat közösséget a rosszal. A kiűzetett emberpár, s aztán az egész emberiség innentől élete minden napját nehéz és fáradságos munkával töltötte, és az életébe bejött a betegség és a halál. Sőt már az első testvérpár életében ott volt Isten teremtése, az élet ellen elkövethető legnagyobb bűn, a gyilkosság.

Teltek múltak az évezredek....

A tudás és az ismeret megkopott........

A jó és a rossz közti különbség ismerete súlyos csorbákat szenvedett..

Aztán jött az emberiség történelmében egy mérföldkő. Jézus Krisztus földi életével és tanításával mindent ismét helyretett. Ismét elmondta mi a jó és mi a rossz, és azt is, hogy a jónak és a rossznak mi a következménye. Elmondta, hogy örök sorsunk attól függ, hogy a jót vagy a rosszat követjük-e.

Utolsó lépésként pedig halálával és feltámadásával megszabadított minket attól a megkötözöttségtől, kényszertől, hogy a Gonoszt kövessük, és erőt adott arra, hogy ismét az ő világosságában és a jóban járjunk.

Húsvéti vigíliánk elején a pap a meggyújtott húsvéti gyertyával bevonul a templomba és azt énekeljük: Krisztus világossága! Istennek legyen hála!

Ez a húsvéti fény hívatott ma arra, hogy beragyogja a világot és Krisztus feltámadásának világosságánál mindenki tisztán lássa mi a a jó és mi a rossz. De ez nem teljesen így van, az Egyház ugyanis elveszítette ragyogó tiszta fényét. Sok szempontból a világ mögé állt be, kihagyva annak lehetőségét, hogy megvizsgálja a jó és rossz közötti különbséget.

Bár az írott Újszövetség , az evangéliumok által Isten titkainak egy része ma is kifürkészhető az ember számára. Az igazságra nyitott emberi szív az evangéliumokat olvasva minden magyarázat nélkül képes megérteni, hogy mi a jó és a mi a rossz. A Gonosz befolyása alatt lévő szív viszont képes mindezt a visszájára fordítva félre magyarázni is.

A jó ma is Istentől származik, a rossz pedig a Gonosztól. A Gonosz viszont van oly fondorlatos-mivel ő a hazugság atyja- hogy a rosszat is jónak tünteti fel. Sőt egyenesen az igazságot és jót nevezi rossznak.

A lelkiismeret szabadsága azt jelenti, Krisztus megszabadított attól, hogy kényszerűen a Gonoszt kövessem, engedi ,hogy tisztán lássam a jó és a rossz közti különbséget, és szabad szívvel dönthessek a jó mellett. Isten irgalma egyben mindig világosság is, mert engedi meglátnunk, mi a jó és a mi a rossz.

Ma, amikor jó és rossz emberekről beszélünk sokszor megfeledkezünk arról, hogy a gonoszság valódi szülője és képviselője maga a Sátán. Megfeledkezünk arról, hogy ő és a hazugságai azok, amik ellen leginkább küzdenünk kell.

Ma igen nagy sötétség borult a világra. Az Egyház egy része mintha elveszítette volna a jó és gonosz tudás birtoklásának hatalmát.

Ma sokat beszélnek nekünk Isten irgalmasságáról, de nagyon keveset arról, hogy mi a jó és mi a rossz. Alig beszélnek a Hazugság atyjáról, mint legfőbb ellenségünkről. Alig beszélnek a bűnről és az örök kárhozatól. Ma szinte mindent szabad és annak láthatólag semmilyen következménye nincs és nem is lesz.

Ma az Egyházban együtt van a búza és a konkoly a jó és a rossz. Biztosak lehetünk benne, hogy ez nem az Isten műve, mert Isten a kettőt mindig tisztán és világosan ketté választja.

Isten irgalmassága, ahogyan ma a tanítás megújítói állítják, nem elegendő az üdvösségünkhöz. Ahhoz, hogy üdvözüljünk ismernünk kell, hogy mi a jó és mi a rossz. És Krisztus erejével tudnunk kell a jó mellett dönteni és a mellett kitartani.

A Hazugság atyja ma jelen van az Egyházban is sötét leplet húzva arra, hogy Krisztus világossága ne tudja azt kellőképpen átragyogni . A Hazugság atyja a bűnt is jónak és elfogadhatónak mondja, sőt egyenesen azokat nevezi Gonosznak, akik Krisztus világosságában járnak. Azt szereti, mikor felülről senki nem mondja meg, hogy mi a jó és mi a rossz. Lelkiismereti szabadságnak azt nevezi, amikor semmilyen erkölcsi köteléket, kényszert nem állítanak az ember elé, s így ő azt tehet, amit akar.  Megkötözöttségnek az igazság kimondását nevezi, mivel ez akadályozza az embert abban, hogy bűnt kövessen el.

A húsvéti időszakot éljük még.....

Az evangéliumokban több olyan történetet olvastunk és olvasunk ezekben a napokban, hogy a feltámadott Krisztust nem ismerik fel az emberek. Sokszor még a közvetlen tanítványai sem. Azután egy-egy szó vagy a kenyértörés ( az Eucharisztia áldozatának bemutatása) az, amiből Urukra ismernek.

Az emberek bizonytalanok ma is . Az igaz Krisztust keresik, de oly sokféle tanítást, vallási gyakorlatot találnak már a katolikus Egyház keretein belül is.

Hol találjuk Krisztust? Hol találjuk az igazságot? Hol találjuk a világosságot?

Ma Krisztus az Eucharisztia igaz és tiszta áldozatának bemutatásában, az Eucharisztia tiszteletében és imádásában, és az igaz tanításban található meg az Egyházban. Az igaz tanítás mindig meg fogja mondani, hogy mi a jó és mi a rossz. Nem rejti el az emberek elől cselekedetei következményeit sem. Az igaz egyház megnevezi az ember legfőbb ellenségét , a Gonoszt, de egyben minden eszközt ( a szentségeket, Rózsafüzér imát és minden más imát) megad arra, hogy ellenségünk ellen harcolni tudjunk. Az igaz egyház Krisztussal él közösségben, a tisztaságra törekszik és arra, hogy minden kereső ember eljusson az igazság ismeretére és megszabaduljon a bűn rabságából. Az igaz Egyház Krisztus feltámadásának világosságában ragyog fel és így várja Ura visszajövetelét!

Az élet ma is nagyon sok mindent kínál. Mielőtt elvesszük, vizsgáljuk meg hogy kitől és mit kapunk: