A Szentlélek és én

Mi történik, mikor a Szentlélek és egy emberi szív egymással találkozik? A Szentlélek legfőbb tulajdonsága, hogy világosságot ad a sötétségben lévő szívnek, működni azokban csak azokban tud, akik tisztára mosták köntösüket a bárány vérében, azaz a halálos bűntől megtisztultak, s Isten szolgálatának szánták oda életüket. Az apostolok pünkösd után szinte minden esteben a bűnbánatra szólítják fel a Szentlélek után vágyakozó embereket: "Bánjátok meg bűneiteket, s veszitek a Szentlelket." A tiszta szív és a Szentlélek találkozásának legszebb példája az, mikor a szeplőtelen szent Szűz a Szentlélek mátkája lesz. Lelki szerelemről és lelki egyesülésről van itt szó, de a Szűzanya esetében ez a megtestesülést, Jézus Krisztus testi fogantatását is jelentette.

Mikor a Szentlélek és egy tiszta szív egyesül, a megtestesülés csodájához hasonlóan minden esetben egy új élet jön létre. Bár földi ember soha többé nem szülheti a világra az Isten Fiát, mégis egy titokzatos és szent lelki fogantatás részese lesz. Jézus kezd el élni a szívében. Testileg ugyan semmi nem látszik, lélekben viszont a Szűzanyához hasonlóan Jézust hordozzuk.

A történet itt azonban nem ér véget. Ahhoz, hogy a bennünk megfogant új élet növekedni tudjon, szükségünk van lelki táplálékra. Ahogyan a Szűzanya méhében növekedett a megtestesült Isten Fia, ugyanúgy kell a bennünk megfogant isteni életnek is növekednie. Legfőbb táplálékunk az Élet Kenyere, a legszentebb Eucharisztia. Ennek kegyelmeit felhasználva tud a Szentlélek által megfogant isteni élet növekedni bennünk.

Karácsony ünnepén a Szűzanya megajándékozta a világot Jézus Krisztussal, az Isten Fiával. Talán azt gondolhatjuk, jó, hogy Jézus bennünk él, de mi nem tudjuk őt a világra szülni, mint Szűz Mária. Tévedés azonban így gondolkozni, mert a Szentlélek által kapott kegyelmeket sohasem csak a magunk gyönyörűségére kapjuk, hanem tovább kell azokat adnunk a világnak. Mikor egy a Szentlélek által újjá született ember eljut arra az égető belső késztetésre, hogy mindazt, amit kapott, tovább kell adnia másoknak is, elérkezett az ő lelke Krisztusának karácsonya is. Mindaz, amit idáig talán titokban magában hordozott, láthatóvá válik a világ számára is. Ez az érett felnőtt keresztény korba való belépés. Ilyenkor minden korábbi félelem elmúlik, s az illetőből letagadhatatlanul sugárzik a krisztusi élet. Ma a világban nagyon sok "várandós keresztény" van. Félünk megvallani Krisztust a pogány nemzedék előtt, titokban hordozzuk magunkban Krisztust, mint egy sorvadt magzatot, nehogy valaki észrevegye, hogy keresztények vagyunk.

Ahol azonban a Szentlélek valóban munkálkodik, ott csodák mennek végbe. Az a Péter apostol, aki nagypéntek hajnalán félelemből háromszor tagadja meg Jézust, pünkösd után bátran ki meri mondani a népnek: ti szegeztétek keresztre az Isten egyszülött Fiát. Szavának olyan hatalma van, hogy egy nap alatt több ezer ember tér meg.

A Szentlélek ma is egy ilyen erővel teli életre hív minket, s ennek nincs más feltétele, mint feltétel nélkül átadni neki magunkat. Mi arra vagyunk hivatva, hogy Jézust bemutassuk a világnak, s a világot Jézushoz vezessük.

Krisztus Egyházában ma igen nagy a zűrzavar, igen nagy a megosztottság, sok a bizonytalanság. Egyedül a Szentlélek képes világosságot gyújtani minden ember szívében! Ehhez viszont soha ne felejtsük el az első lépést megtenni: megbánni és elhagyni mindazt, ami Istent bántja. Aki a halálos bűnnel cimborál, nem mondhatja, hogy őt a Szentlélek vezeti. Más nem Istentől származó lelkek csalhatják meg őt, sőt másokat is könnyen tévútra vezethet. A Szentélek a tiszta szíveket tölti el, s őket vezeti az egyre nagyobb világosság felé.

Adja Isten, hogy a pünkösd e csodálatos kegyelme Krisztus XXI. századi Egyházára is ismét kiáradjon, s abban az első pünkösdhöz hasonló nagy dolgokat vigyen végbe! Ehhez ma sincs másra szükség, csak elkötelezett, bátor és tiszta lelkekre!